Másnapra megváltoztattuk a pályát és csak up and down maradt alul kapuval felül pedig terelőbójával. 43 indulóval 8 országból indult el az E mezőny küzdelme, ahol nem csak az aktuális világbajnok Jan Springer és a bronzérmes Yury Yermakov, hanem az ISAF-ból két horvát Ante Kovacevic és Robert Grubisa is indult. Róluk érdemes tudni, hogy hazájukban második és harmadik helyen állnak, ami az ISAF IOM osztályában azt jelenti, hogy a legjobb 10 közé tartozik Ante, aki az ISAF M osztályában is második volt a legutóbbi VB-n, míg Robert a kevésbé sikeres nemzetközi szinten, viszont ő is jelentős erőt képvisel. Ezt mutatta végső győzelme.

Szóval volt mezőny rendesen.  Hazai szinten az lett volna  a cél, hogy elérjük a bűvös 20 hazai hajós határt, de a koccintás elmaradt, mert egy hajóval lemaradtunk. Na nem baj, mejd jövőre. Nekem a bajnoki címem megvédése volt  a fő cél azon kívül, hogy kíváncsi voltam, hogy mire vagyok képes rendezés mellett.

 Ezért a lehető legtöbbet meg is tettem előtte, de csak azért, mert az terjedt, hogy a legnagyobb ellenfelem Horváth Zsolt minden nap edz… A hír hamisnak bizonyult, viszont jó pár órával több volt a kezembe a verseny előtt, ami jól jött a kétfelé figyelés miatt.
Főbírónak eljött Sallai Gabó, aki látván, hogy nehezen birkózom meg a versenyzés és eredményszámítás közös programjával, átvette tőlem az utóbbit és ezzel sokban segített a versenyzésemen. Szerencsére a VB-n nem lesz szükség arra, hogy eredményt számítsak, tehát bízom benne, hogy ebben az osztályban el tudok indulni.

Visszatérve a versenyre, az első napon maradt a gyenge szél és nehezen nyüglődtünk ki 4 kört 3 csoportban. A meteorológia azért bíztatott, hogy másnap jön az időjárás nekünk. Addig ebben küzdjünk . Délutánra annyira nyugatias lett a szél, hogy ki kellett a pályát vinni a kikötő elé, ahol mindössze egyetlen problémával találkoztunk. A délutáni nap szembe süt   Így egy kicsit nehezebb volt a dolgunk, de azért aznap sikerült befejeznünk a negyedik futamot.

A horvátok fölénye elég nagy volt ebben a gyenge szélben. Ez mezőny szinten erős szélben még látványosabb volt. Bár Jan Springer és magam már jóval közelebb voltunk hozzájuk. Komoly meccseket vívtunk, úgy, hogy a horvátok hajói inkább a gyenge szélben voltak jobbak. Sokszor előfordult, hogy sikerült bőszélben lekerülni őket, mert az ő hajójuk már orra esett, az enyém még nem.  Volt olyan is, hogy annyira élveztem a meccset a horvátokkal, hogy tovább mentem és elfelejtettem befutni. Csak a figyelmeztetésekre eszméltem.  Később persze jót mosolyogtam magamon.

Sajnos az utolsó futamom elúszott, mert a vitorlacsörlőm, amely egy ideje már kehes tüneteket produkált, most végleg felmondta a szolgálatot. Így bár viszonylag közel voltam az első háromhoz, ez kevésbé látszott az utolsó futamban kapott rengeteg pont miatt.

A verseny végül is számomra jól végződött, hiszen különösebb gond nélkül megvédtem a címem, kiderült, hogy összeegyeztethető kellő segítséggel, hogy jövőre a VB-n legalább ebben az osztályban el tudjak indulni, valamint ki tudtunk 9 kört, vagyis 27 futamot nyomni a nem túl kedvező időjárásból.

folyt köv…